Tanulás munka alatt?

Miután jelentkeztünk valamilyen felsőfokú képzésbe, vagy szakképzésbe, egy olyan döntést hoztunk, ami hatással lesz az egész további életünkre. Fontos tehát, hogy jól válasszuk meg, hogy mivel akarunk foglalkozni az iskolás ével után. A jó választásnak egyik alappillére lehet, ha olyan foglalkozást választunk, amivel egyébként is szívesen foglalkozunk. Ekkor ugyanis nem fordulhat elő az az eset, hogy nyűgből csináljuk a munkánkat.
Felmerülhet a kérdés, hogy az iskola, esetleg iskolák elvégzése után kéne-e még tanulnunk valamit. Ha belegondolunk egy átlagos egyetemista 25-28 éves koráig tanul, vagyis jó esetben 19-22 éven keresztül. Azért ez életünk jelentős hányadát kiteszi. Szükségünk lehet-e még tanulásra. A válasz az, hogy sok esetben igen.
Egy kicsit pontosítanék. Nem feltétlen tényleges tanulásra kell gondolni. Sokkal inkább folyamatos képzésre. Fontos lehet ugyanis az, hogy az adott területen naprakészek legyünk. Például a jogi pályán nem árt, ha tisztában vagyunk a jogszabályokkal. Probléma lehet abból, ha a tudásunk elmaradottsága, nem naprakészsége miatt nem ismerünk egy törvénymódosítást. Talán a folyamatos képzés az informatikai pályán a legfontosabb. Rengeteg olyan terület van, ahol elengedhetetlen az, hogy az ember rendszeresen, akár napi szinten frissítse a tudását. Elég ha csak a biztonságtechnikára gondolunk. Ha megjelenik egy új vírus, vagy valamelyik programban egy olyan rés, ami miatt támadható lenne a számítógépünk, vagy éppen az a rendszer, amit felügyelünk, akkor elengedhetetlen, hogy a veszélyről értesüljünk és megtegyük a kellő óvintézkedéseket. Kinek a felelőssége a képzés?
Egyrészt annak, aki az adott állást betölti. Nagyon fontos, hogy magunktól megkeressük azokat az anyagokat, amik a tudásunk bővítését szolgálják, megtaláljuk azokat a portálokat, ahol folyamatos információkat találhatunk, amiket később beépíthessünk a tudásbázisunkba.

Másrészt a munkáltató érdeke és felelőssége is lehet a megfelelő képzés biztosítása. Érdekében áll, hogy az alkalmazottjai a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy az alkalmazottak megfelelő képzésben részesülhessenek. Ezt el lehet érni például előadások formájában. Egy adott területen például tart valaki egy előadást a többieknek. Vagy az is egy járható út, ha a munkáltató valamilyen külsős szaktekintélyt hív. Olyan embert, aki hasznos és új információkkal, módszerekkel, tanácsokkal láthatja el a dolgozókat.

A képzés egyik lehetséges módja lehet még a külföldi képzés. Például lehetőség van arra, hogy a munkáltató kiküldjön pár embert továbbképzésre. Itt a kiküldött embereknek lehetőségük lenne megismerni külföldi kollégákkal. Tapasztalatot cserélhetnek egymással, ami sokszor rengeteget jelenthet. Ezen kívül megismerkedhetnek a dolgozók módszerekkel, eszközökkel, amiket alkalmazva fokozhatják az itthoni munkájuk hatékonyságát. A külföldi munkára, külföldi képzésre, továbbképzésre több lehetőség is van. Az Európai Unióba való belépésünkkel a határok megszűntek, így viszonylag könnyen mozoghat az ember országok között. Ezen kívül a cégek pályázatokat is nyerhetnek, amik segítségével kiépíthetik a megfelelő képzési rendszert, akár a külföldi képzést is.

Azt hiszen könnyen belátható, hogy a munkahelyen történő képzések, továbbképzések, nem beszélve a külföldi lehetőségekről, igen hasznosak és mai életünkben sokszor elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy cég, vagy vállalkozás megfelelőképpen és hatékonyan működhessen.

Ez a külföldi tanulás cikk eddig tartott, miért nem olvassa el más cikkünket is?

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés